Tüdőrák 4. stádium

Áttétes tüdőrák, IV stádium (jelige: kata04) | Rákgyógyítás

Az előrehaladott és áttétes tüdőrák tünetei: válltáji fájdalmak, ritkábban kar- és kézfájdalmak. A tüdőrák áttétei által okozott tünetek attól függenek, hogy tüdőrák 4. stádium áttét mely szervben vagy szervekben jelent meg.

tüdőrák 4. stádium

A tüdőrák leggyakrabban a májba, a csontokba, valamint az agyba ad áttétet; a májba adott áttét idővel a bőr és a szemek besárgulását okozhatja, a csontáttétek pedig csontfájdalommal járnak.

Csontáttét leggyakrabban a gerincben, a combcsontban, valamint a bordákban jelenik meg. Az agyba áttétet adó tüdőrák zavartságot, látászavarokat, féloldali gyengeséget és epilepsziaszerű görcsrohamokat egyaránt okozhat.

tüdőrák 4. stádium

A tüdőrák tüneteiről itt olvashatóak bővebb információk. A tüdőrák diagnózisa A legegyszerűbb képalkotó vizsgálat a röntgen, amelynek eredménye CT vizsgálattal erősíthető meg. CT-vel tisztázható az is, hogy jelen van-e a nyirokcsomók megnagyobbodása; erre az esetleges áttétek jelenlétének tisztázása miatt van szükség. Az MR vizsgálat nem alkalmas a tüdő vizsgálatára, az azonban kideríthető a segítségével, hogy kialakult-e áttét az agyban vagy a gerinc melletti területeken. Az MR képet ad a tüdődaganat nagy erekhez fűződő kapcsolatáról, és az is ellenőrizhető vele, hogy kialakult-e csontáttét.

A PET vizsgálat igen informatív és hasznos a tüdőrák 4. stádium esetében. Ez a módszer a különféle sejtek, szövetek anyagcseréjét fogyás méregtelenítő ital kimerevített kép helyett a tüdő működéséről kapható információ.

A PET megmutatja, hogy mennyire gyors a tüdő sejtjeinek anyagcseréje, ezáltal pedig kideríthető, hogy rosszindulatú betegségről van-e szó a daganatsejtek anyagcseréje gyorsabb, mint az egészséges sejteké.

A PET-nek a nyirokcsomók állapotának meghatározásában is fontos szerepe van, és jól használható abban is, hogy a kezelőorvos leellenőrizze a kezelések hatékonyságát: ha a terápiát követően továbbra is látható folt a röntgen- vagy a CT-felvételen, akkor PET segítségével ellenőrzik le, hogy aktív betegségről van-e szó, vagy csak egy hegszövet, illetve maradvány látszik a felvételen.

A PET a kiújulás korai meghatározására is lehetőséget ad.

A tüdőrák típusai

A tüdő műtét után várható működésére, illetve az esetleges csontáttét kimutatására alkalmazható az úgynevezett tüdőszcintigráfiás vizsgálat. A megoszlási tüdőszcintigráfia végzésére azokban az esetekben lehet szükség, amikor például a daganat kimetszésére csak az egyik tüdőfél teljes eltávolításával van lehetőség, és el kell dönteni, hogy a megmaradó tüdőfél elég lesz-e a légzés biztosítására az adott betegnél.

Részletesebben a diagnózis menetéről: A tüdőrák diagnosztizálásának eszközei és lépései A tüdőrák típusai A tüdőrák — más daganattípusokhoz hasonlóan — korántsem tüdőrák 4. stádium betegség: eddig több mint húsz, egymástól eltérő típusát sikerült leírni.

Tartalomjegyzék

A emberi papillomavírus a kezében két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák: az előbbi az összes eset nagyjából húsz, az utóbbi az esetek körülbelül nyolcvan százalékát teszi ki. Kissejtes tüdőrák Ez a típus a szokásosnál kisebb sejtekből áll, amelyek a mikroszkópos vizsgálat szerint kerekded vagy elnyúlt, zabszemre emlékeztető alakúak.

A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű és egyéb szervekre is gyorsan átterjed. Nem-kissejtes tüdőrák A nem-kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek a mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól.

Navigációs menü

A nem-kissejtes tüdőrák három típusa a laphámrák, az adenokarcinóma és a nagysejtes tüdőrák. Laphámrák laphámsejtes karcinóma Ez a típus a főhörgők hámjából indul ki, és nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok egyéb típusai. Adenokarcinóma A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki.

Az adenokarcinómákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják.

tüdőrák 4. stádium

Nagysejtes tüdőrák Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. Ez a tüdőráktípus — az adenokarcinómákhoz hasonlóan — többnyire ugyancsak a tüdőállomány perifériás, szélek felé eső területéről indul ki.

Tüdőrák | Magyar Rákellenes Liga

A tüdőrák stádiumbeosztása A tüdőrák stádiumainak számszerinti beosztásában 4 csoportot különítenek el aszerint, hogy mekkora a daganat mérete és hogy adott-e már áttéteket: 1-es stádium A daganat kisméretű és nem érinti a nyirokcsomókat.

Az 1A stádium esetén a daganat maximum 3 centiméteres, az 1B stádium esetén pedig 3 és 5 centiméter közötti. A 2B stádiumú daganatok szintén 5 és 7 centiméter közöttiek, a tumorsejtek pedig az érintett tüdőfélhez közel eső nyirokcsomókban is jelen vannak.

tüdőrák 4. stádium

A 3B stádiumú daganatok esetében a tumorsejtek már az érintett tüdőféllel szemben elhelyezkedő nyirokcsomókban is jelen vannak. Az úgynevezett TNM rendszerben szintén 4 stádiumot különítenek el. A T betűvel adható meg a tumor tüdőrák 4.

tüdőrák 4. stádium

stádium, az N-nel a nyirokcsomókban esetlegesen már jelenlévő tüdőrák 4. stádium, az M-mel pedig az egyéb szerveket érintő áttétek, illetve ezek súlyossága.

A tüdőrák tünetei

Tumor T T1a — a tumor kizárólag a tüdőre korlátozódik, az átmérője pedig 2 centiméternél rövidebb T1b — a tumor a tüdőre korlátozódik, az átmérője pedig 2 és 3 centiméter közötti T2 — a tumor átmérője 3 és 7 centiméter közötti; legalább 2 centiméter mélyen érinti a főhörgő elágazás alatti részét; a tumor már a mellkasüreget bélelő szöveteket is érinti; vagy ha a tumor miatt a tüdő egyes részei már nem funkcionálnak. Az 5 centiméteres vagy ennél kisebb T2-es tumorokat a T2a, az ennél nagyobbakat a T2b kategóriába sorolják.

Szerzett mutációk A tüdőrákos esetek csaknem mindegyike a szerzett mutációk felhalmozódásának következtében alakul ki; ezek a mutációk csak a tüdő bizonyos sejtjeiben jelennek meg, és számos különböző gént érinthetnek.

Öröklött mutációk A tüdőrák öröklött mutációk miatt kialakuló formái a testi kromoszómákat érintő génmutációk miatt jelennek meg és domináns öröklődést mutatnak ezekben az esetekben elég, ha a gént érintő mutáció a két testi kromoszóma egyikében van csak jelen.

Az öröklött hajlam nem azt jelenti, hogy ha egy ilyen mutáció jelen van, akkor mindenképp kialakul a betegség, mindössze tüdőrák 4. stádium daganat kialakulásának kockázata emelkedik meg valamekkora mértékben.

Fontos információk