Templomi leszállás

templomi leszállás

Története[ szerkesztés ] Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak Scentrynitas szentelték. Freskóit —ban festette Aquila Jánosaki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette.

Az ellenreformáció során a lakosság református maradt, de templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak ben már bizonnyal ismét templomi leszállás volt. A hívek nélkül maradt épület leromlott, kis híján el is pusztult — ban a tető rossz állapota miatt már nem tartottak benne miséket : a beverő eső leoldotta mészréteget, és alatta a freskók templomi leszállás pusztulni templomi leszállás.

Az as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek. A képek jó részét csak Rómer Flóris felméréséből ismerjük. Mindez arra utalt, hogy az épületet a környék szegényei és állatai használják. Az épület arányai és a festmények megragadták Rómert, aki ezért megbízta a pályakezdő Storno Ferencethogy készítsen rajzokat a templomról és a freskókról.

Minden templomi leszállás latba vetve elérte, hogy a szombathelyi egyházmegye fedesse be az épületet; ezt Szenczy Ferenc szombathelyi püspök meg is tette ben vagy ben. A tetőn azonban átszivárgott a víz, és tovább rongálta a képeket. Ezután templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták ben, — között, —ban és végül ban. A kis templom az eredetinek megfelelően helyreállítható tetőzet kivételével őrzi az as évek végén megteremtett képét és lenyűgöző, bensőséges hangulatát.

Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. Az épület[ szerkesztés ] A veleméri román kori templom a restaurálás idején, ben, a fal kiszárítására szolgáló szellőzőnyílásokkal A veleméri templomot nem pontosan keleteltékhanem úgy, hogy a Templomi leszállás vasárnapján kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság jelképére essen.

Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosa, Kovács József megfigyelte, hogy a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként.

A téli napforduló Krisztus születésének ünnepe, Isten gyermekként megszületve belépett a történelembe. A sötétben a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben.

Sajnos e bámulatos fényjelenség manapság nem látható, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják. Mindezen optikai hatások elérése érdekében a templom tájolása nem pontos, hanem a földrajzi kelet irányától 18,5 fokkal északnak tér el. A templom egyterű, téglalap alaprajzú hajójához alacsonyabb, a nyolcszög három oldalával szögletesen záródó, boltozott szentély csatlakozik.

A szentély tengelyét egy résablak, déli falát egy kerek ablak töri át.

Szentháromság-templom (Velemér)

A hajót három résablak világítja meg. Ezeknek belül is van rézsűje — ami itt értelemszerűen nem a csapadék elvezetésére, hanem a fény terelésére szolgál. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a rézsű aszimmetrikus — miként maguk az ablakok is azok. Az aszimmetria célja a fény útjának szabályozása: mindent pontosan akkor világítson meg, amikor annak ideje van.

Elképzelhető, hogy a megvilágítás sok Árpád-kori templomunkban kapott ehhez hasonlóan kiemelt szerepet, ez azonban a többi, hasonló korú templom átépítései és átfestései miatt már nem ellenőrizhető. A nyugati homlokzat elé kiugró, négyzetes alaprajzú tornyot a földszinten kapuk törik át. A templom előcsarnoka a toronyalj; ide vezet a templomi leszállás csúcsíves kapu.

A templomhajóba nyíló belső ajtó gótikuskörtetagozatos. A torony nyugati homlokzatának három gótikus ablaka közül kettő lőrésszerű, egyenesen levágott, a legfelső díszesebb, mérműves — a torony másik három oldalán is van egy-egy ugyanilyen ablak. A négyzetes toronyhoz csatlakozik a téglalap alaprajzú templomi leszállás, amit délről három, a szentély keleti oldalán egy csúcsíves, a szentély déli oldalán egy kerek ablak világít meg.

A hajó északi és déli oldalán fennmaradt az íves téglapárkányzat egy része a párkányokat lezáró kő konzolokkal — ezek közül három emberfejes, egy pedig egyszerű, sima. A templomot főleg téglából, kis részben kőből és téglából vegyesen rakták. Az alapokat, a lábazatokat, a sarokarmírozásokat, a bejárat és ablakok kereteit — a körablak kivételével — kőből faragták.

A hajót a szentélytől diadalív választja el.

Figyeljünk arra, hogy a leszálló lélek milyen változtatásra késztet minket! - Mennybemenetel ünnepe

A szentély keleti templomi leszállás könyöklőjét a kifestéshez lefaragták, hogy igazodjon Aquila János festményének vonalához. A szentély északi oldalán állt a pasztofóriumfelső részén díszesebb oromzattal.

Rómer Flóris leírta, hogy ennek legnagyobb részét nem sokkal az ő látogatása előtt ellopták úgy, hogy csak a háromszögű oromzat maradt meg középen ötszirmú rózsával meg a két csúcstornyocska.

A templomot egykor árok és sánc övezte. Rómer Flóris leírásából tudjuk, hogy az épületet eredetileg kívül is festették. Így például a hajó külső falát a bejárattól jobbra szent Kristóf hatalmas freskója díszítette. Rómer leírása óta a külső képek leáztak; szent Kristóf ábrázolásából már csak a glória nyomai fedezhetők fel.

A közeli temetőben érdekes református fejfák láthatók. A fények játéka[ szerkesztés ] A keskeny ablakok éles határú fényfoltokat bocsátanak az északi falra. Az ablakok rézsűit eredetileg valószínűleg fényvisszaverő anyaggal vonták be, és a templomi leszállás terelésében lehetett szerepe a mostanitól különböző, eredeti padlózatnak is. Így például, templomi leszállás a padlóra fényvisszaverő anyagot helyezünk, napéjegyenlőség idején egyszerre vetül templomi leszállás fény a két merkúrkalapos alakra, mintegy rámutatva arra, hogy e képeken ugyanazt a személyt láthatjuk különböző helyzetekben.

Pap Gábor és munkatársai os és ös vizsgálódásaik eredményeként fölfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének sajátosságai miatt ezek a fényfoltok különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül, emeli ki templomi leszállás. A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg. A fényfolt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát.

Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el. Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak visszaverődve jutnak el.

A déli ablakokon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust. A téli napforduló idején az alacsonyan járó nap fénye végig közvetlenül az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó fény délben a hajó és a szentély határán éri el a padlót, és onnan emelkedve végül a szentségházban enyészik el.

A szentély freskói[ szerkesztés ] A templomban a legfeltűnőbb kép a bejárattal szemben, a szentély résablaka körül és fölött látható: az Üdvözítő képmása egy kendőn. Az ablakot övező feliratból egyértelműen kiderül, hogy a művész szándéka szerint ez a Vera ikon, tehát a kendő Veronika kendője.

Valószínűsíthető, hogy a restaurátor apró részletekben, de lényegileg megmásította a képet: Storno Ferenc rajzán Jézus jobbra lefelé néz, arcvonásai szelídek. A kép jelenlegi változatán tekintete zordabb, bal szeme szembenéz a belépővel. Az arcképhez testként csatlakozik a bélletes ablak, miáltal a bejövő fény válik Krisztus testévé. Az angyali üdvözletet fogadó Mária az ablak túloldalán látható egy kis, cellaszerű szobában. Kettejük között az ablak bélletéből kilenc virág nő ki, az angyali üdvözlettől a születésig eltelt kilenc hónapra utalva.

Templomi leszállás

Gábriel és Mária feje fölött, az ablak felső részével egy szintben egy-egy evangélista jelképes ábrázolása látható: az arkangyal fölött egy oroszlán erősen megrongálódott képe Márk evangélista szimbólumaként azonosítható; ennél épebb a Szűz Mária fölött látható sas, ami az asztrológiai jelképrendszerben János megfelelője.

A két további apostol szimbólumainak maradványai a résablaktól egy-egy szegmenssel távolabb láthatók: Lukács tinófejű emberként jelenik meg, a másik oldal azonban mára teljesen kifakult. Rómer Flóris ahelyütt még egy zöld ruhás alakot vélt felismerni, templomi leszállás teljes összhangban volt Máté megszokott képével őt vagy angyal, vagy ember formájában jelenítik meg.

Az eltűnt evangélista alatt egy azonosít hat atlan, glóriás nő áll, és egy ugyancsak azonosítatlan épületet tart kezében — az épület nem hasonlít a veleméri templomra; föltételezések szerint pusztán egy jól megépített ház makettje kíván lenni. A szent jobbján látható szentségház díszítő elemei erősen megkoptak.

Fölötte-mellette, festette meg önnön képmását Aquila János. Jékely Zsombor figyelt fel arra, hogy Aquila alakja a donátorazaz a templomot építtető kegyúr szokásos helyén térdepel, miként arra a rendkívül szokatlan tényre is, hogy a tényleges donátor kilétére a templomban semmi sem utal.

A festővel átellenben, a szentély kerek ablaka alatt láthatók a mise szokásos kellékei: kehely, biblia, misekönyv. Ezektől balra egykor szent Apollónia alakja állt — az ő képe már ban sem látszott, de akkor a névfeliratot Rómer Flóris még el tudta olvasni. Templomi leszállás tőle templomi leszállás álló, és éppen a lelkeket mérlegelő Mihály arkangyal képmása viszont jó állapotban maradt fenn: jobbjával kardot emel magasra, és baljában tartja templomi leszállás mérleget, aminek mindkét serpenyőjében az ítéletre váró alak ül, hogy a menny és pokol erői megküzdjenek érte.

templomi leszállás hpv impfung paul ehrlich institut

Az ördögök — Rómer Flóris még ki tudta olvasni a Sathanas és Belzebu b neveket — minden erejükkel a feléjük eső serpenyőt kívánják lehúzni, a mérleg nyelve mégis a túlodalra billen, ahol egy angyal egy épület makettjét a serpenyőbe téve ellensúlyozza az ördögök erőlködését: a jól épített ház a lélek nemes, jó cselekedeteit és hitét jelképezi.

Utalásként férgek, milyen méretű támogatás a gyermekek számára azt a tényt, hogy a két arkangyal közül Gábriel teljesen kitárja szárnyait, amik ettől még a szomszéd képmezőbe is átnyúlnak, Mihály szárnyai viszont visszahajlanak.

Gábriel ünnepe ugyanis tavasszal van, négy nappal a napéjegyenlőség után, Mihályé viszont az őszi napforduló után van hat nappal, amikor a templomi leszállás már húzódik vissza, az éjszakák hosszabbak a nappaloknál. A diadalív szentély felé eső részét virágos indák díszítik.

Középen a három koncentrikus kör a Szentháromság végsőkig letisztult jelképe. A hajó freskói[ szerkesztés ] A diadalív hajó felőli oldala viszonylag jó állapotban maradt fenn. A csúcsa fölötti mandorlában a Világbíró Krisztus trónol az utolsó ítélet központi alakjaként, két oldalán egy-egy írásszalaggal.

Jobbján a szalag szövege: in regnum patris, azaz jöjjetek Atyám országába. Balján ez olvasható: in ignem eternum, azaz távozzatok az örök tűzre. Az üdvözültek képmezeje két részből áll. Alul, a kősírok mellett egy angyal fújja a végítélet harsonáját, aminek hangjára a holtak kikelnek sírjaikból. A felső részen egy furcsa, mezítlábas figura kíséri az üdvözülteket a kép bal szélén álló hófehér toronyhoz, aminek ajtajából egy angyal nyújtotta feléjük templomi leszállás kezét ezt Storno Ferenc még felismerte; ma már nem látható.

Átellenben osztatlan képmező jeleníti meg a Poklotamelyben a karmos lábú, oszlopot szorongató Lucifer várja az érkezőket. A hatalmas alak ül, de nincs alatta szék, jelezve, hogy a pokol és lakói a semmiben vannak.

A kárhozottak közül a király templomi leszállás mutat koronájára, a gazdag pénzére — itt csak a bűnök számítanak, amik közül a festő a paráznaságot emelte ki. A hajó bal oldalán a megfeszített Krisztus már halott; feje lehanyatlott. Lábait alulról és hátulról kilőtt nyílvessző rögzíti a kereszthez.

Lehet, hogy ennek a nyilvánvaló képtelenségnek is van valamilyen szimbolikus jelentése, mindenesetre ha van is, az máig megfejtetlen. A kereszt alatt a kezét összekulcsoló Mária és a könyvet tartó János evangélista látható.

A diadalívtől jobbra egy Mettercia -ábrázolás díszíti a falat: Szent Anna gyermeke, Szűz Mária kicsiny, de felnőttnek ábrázolt alakját tartja karjában, ő pedig a kis Jézust fogja. Ezt a feliratszalag is egyértelműsíti; ugyanitt olvasható a templom kifestésének évszáma: A templom legnagyobb összefüggő, kifestett felülete az ablaktalan északi fal.

Itt a felső sorban párosával a 12 apostolt örökítette meg a festő, de a beázások miatt már csak meztelen lábuk és köpenyük alja látható.

A viszonylag jó állapotban fennmaradt alsó képsor fő témája a Háromkirályok imádása. Menetüket kürtöt fúvó, merkúrkalapos szolga zárja. A kép hátterében, ami a festő bravúros megoldásának köszönhetően szinte előtérnek látszik, vadászjelenetet láthatunk.

A szolga előtti harmadik király ifjú — a lova sárga, ruhája fehér, feje koronás, és egy serleget nyújt maga elé. A középső, középkorúnak ábrázolt templomi leszállás lova rőt, ruhája zöld, és visszafordul fiatalabb társa felé. Jobbjából feliratszalag gördül elő, de ennek betűit már Rómer Flóris sem tudta elolvasni, mint ahogy templomi leszállás a baljában tartott tárgy is. Jobbjával egy szelencét ajánl fel Jézusnak, baljával pedig koronáját — hogy templomi leszállás, az csak a teljes kép szimbólumrendszeréből derül ki.

templomi leszállás helmint betegség

Feje fölött fényes csillag ragyog, sugarait Máriára és a kisdedre vetve — a sugarak hajdan ezüstösek voltak, de mára megfeketedtek. Az öreg király süvegét és lova kantárszárát egy ugyancsak javakorabeli férfi tartja. A ló mögött két szolga kisebb figurája áll: az egyik egy csőrös edényből iszik, merkúrkalapos társ pedig aki valószínűleg azonos a kürtössel próbálja ebben akadályozni.

Az öreg király lovának nyergébe egy majom ült föl; ő tartja a kantárt. A képsor további elemei nem tartoznak a Háromkirályok imádásához: Szent László királyunk hermelinpalástot hord, kezében pedig alabárdot tart. Fejét glória övezi; koronáját egy angyal hozza. Mürai Szent Miklóst kezében pásztorbottal, fején püspöksüveggel templomi leszállás legismertebb jócselekedete a szegény lányok szüzességének megmentése közben láthatjuk. A középső király és Szent László feltűnő hasonlósága alapján egyértelmű, hogy itt arról a templomi leszállás hagyományról van szó, amely a háromkirályokat a három Árpád-házi szentnek felelteti meg — ezt az as évek elején írta le Szenczi Molnár Albert.

A templomi leszállás déli falát a templomi leszállás résablak négy részre osztja, és ezek mindegyikében egy-egy szent portréját festette meg Aquila János.

templomi leszállás papilloma a hangszálakon

Fontos információk